Az Obregonia denegrii-t Alberto Vojtech Frič (1882-1944) cseh utazó, etnológus (néprajzkutató), kaktuszszakértő és –kutató valamint fajleíró fedezte fel 1923-ban. Frič - ing. Marcelino Castaneda társaságában - a németországi Erfurtból induló „Kakteen-Haage” expedíció tagjaként felfedezőútra Mexikó északkeleti részébe, Tamaulipas szövetségi államba utazott. (Tamaulipas szövetségi állam USA Texas államával határos a Mexikói-öböl nyugati részén. Az öböl a Golf-áramlat kiinduló pontja, szélsőséges időjárási viszonyok – orkánok és hurrikánok - gócpontja.) Ezt a gyűjtő- és kutatóutat összekötötte egy másik, számára igen fontos üggyel, méghozzá egy feleségkérő szándékú látogatással. A házasulandó kaktuszkutató ekkor 41 éves volt! A szövetségi állam fővárosától, Ciudad Victoria-tól (Viktóriaváros) kb. 70 km-re délnyugatra található városhoz, Jaumave-hez közeli, északra fekvő, szélesen elterülő völgy, Lanos del Jaumave mészkősivatag egyik házának földszintjén szállt meg. Az épületet körülölelő, dús lombozatú bokorerdő lehajló koronája teljesen beárnyékolta a környezetet. E vegetáció látványa különleges éghajlatot és ehhez igazodó talajviszonyokat árult el. Ez a völgy a nyári hónapokban kiadós csapadékot kap, és így teljesen átalakul a sivatagi klíma nedves trópusi meleggé. Ezáltal sűrű, burjánzó lombtakaró fejlődik ki a fákon, bokrokon, egyéb növényzeten, amin alig szüremlik át a napfény. Ennek hatására egy állandó „zöld alkony” jön létre e lombsátor alatt. A felső talajrétegekből a nagy esőzések rengeteg ásványi sót oldanak ki, ugyanakkor a mészköves, porózus talajszerkezet miatt a csapadék igen gyorsan átszivárog, így egy felső, pangó nedvességtől mentes, szinte állandóan száraz talajréteg alakul ki. Frič ebben a mészkősivatagban a kutatóút végén még egy alapos növényvizsgálatot végzett. Míg társa, Castaneda különböző javítási, felkészülési és csomagolási teendőit végezte, Frič felkutatta, szinte tűvé tette az egész környéket és egy sor érdekes növényt fedezett fel. Ezek között volt az (akkor még névtelen) Obregonia denegrii.

Ő maga így írta le a felfedezését: „Az Obregonia denegrii a növények között egy igazi ritkaság, mert hozzáfogható hasonlót sem találtam a 3 napos sivatagi keresés-kutatás alatt, és csak mintegy 300 példányt találtam. Elhatároztam, hogy az új kaktusznemzetséget a mexikói elnökről, Alvaros Obregon-ról nevezem el, aki igen nagyrabecsült és népszerű volt, aki nagy figyelmet és szeretetet érdemelt ki a mexikói emberektől.”

Alvaro Obregon korábban tábornok volt, aki a gyakran dúló belső hatalmi viszályokban az éppen regnáló elnök mellé állt. Ezekben a harcokban szerzett olyan népszerűséget, hogy előbb Tamaulipas kormányzójává, majd 1920-1924 között Mexikó elnökévé választották.

A fajnevet tiszteletből Alvaro Obregon elnök mezőgazdasági minisztere, Denegri után adta. Jelenleg e nemzetség monotipikus, mivel más faj nem tartozik hozzá.

Frič az Obregonia denegrii-t kutatásai legnagyobb botanikai felfedezésének tekintette. (Nem érdemtelenül, habár volt más jelentős felfedezése is. A róla elnevezett Lophophora fricii-t is 1923-ban gyűjtötte szintén Mexikóban, Tamaulipas-tól nem messze lévő Coahuila államban.) A kisméretű kaktusz fellelhetőségét eredetileg szigorúan őrzött titokként kezelték. Pontos élőhelye még néhány évtizeddel ezelőtt is majd minden kaktuszkutató expedíció számára ismeretlen volt. Az előfordulási helyéről közölt információk – talán szándékosan – nagyon pontatlanok és megtévesztők voltak, és csupán a Jaumave völgyére vonatkozók állták meg a helyüket. Élőhelye ma már közismert, de a helyi lakosság által gondosan őrzött és óvott terület, nemzeti kincs. Ennek ellenére ez a faj az egyik legveszélyeztetettebb kaktusz, vadon való túlélése jelenleg biztosnak látszik, de a legnagyobb veszélyt a társnövényzet megritkítása, és az erőteljes legeltetés következményeként fellépő csapadékerózió jelenti.

Frič a faj leírását csak később, a felfedezést követő második évben, 1925-ben publikálta. Zivot V. Prirode 29 (2):14, 1925 (Zfs.,185. 1927-28.).

Írta: Kiss Csaba

A cikk írója a szerzői jogokat fenntartja!